Mikor valamelyik nyulunk vedlik, gyakran nyel le mosakodás vagy társa tisztítása közben néhány szőrszálat. A láncok a végbélben keletkeznek, ahol a már megemésztett táplálék bogyóvá formálódik. A túl sok (megemészthetetlen) szőr, összefogja az ürüléket. Ez nem jelent problémát mindaddig, ameddig a lánc kijön. Azonban van, hogy a szőr a bélben marad, és eldugítja azt. Ilyenkor sürgőssen keressünk fel egy állatorvost! Amennyiben találunk bogyóláncot, egy ideig tartsuk a szemünket nyuszinkon, hogy időben észrevehessük, ha nem eszik vagy nincs széklete. Bogyóláncot nem csak szőr okozhat, hanem bármilyen megemészthetetlen szálas anyag is

Különböző ételek (pl. cékla, sárgarépa (a zöldje is), gyermekláncfű vagy gyógyszerek egyaránt elszínezhetik a vizelet színét narancssárgára, barnára, pirosra vagy vörösre!Az oxidációnak köszönhetően a vizelet akkor is elszíneződhet pirosasra, ha hosszabb ideig az alomban áll. Ugyanígy, ha nyuszinkat stressz éri. Területjelölésnél is különös előszeretettel használnak vörös vizeletet, feltehetően azért, mert annak erősebb a szaga. Ha tehát ilyet tapasztalunk, nincs ok az aggodalomra.
Viszont ha nem vagy biztos benne,akkor szívd fel a vizeletet egy fehér papírzsebkendővel és hagyd megszáradni. Ha erős sötétbarnára színeződik, valóban vért tartalmaz.

Tünetek: Gyakori tüsszögés, esetleg köhögés, nehezebb légzés, híg, majd sűrű gennyes orrváladék. Az elülső lábak szőrzete a váladékfolyás következtében csapzottá válik. Előfordulhat láz és étvágytalanság. Enyhébb lefolyás esetén csak folyamatos tüsszögés tapasztalható. Kiváltó ok: Meghűlés, hirtelen hőmérséklet-változás, nedves, huzatos elhelyezés. Lehet fertőző megbetegedés is amely állatról állatra terjed. Megelőzés: Huzat és pormentes, száraz elhelyezés, vitamindús takarmányok adása.

Az epejárat begyullad, a máj bedagad. Rossz közérzet, testsúly csökkenés. Hasmenés nem jellemző. Néhány hét után bekövetkezhet a halál. A betegség újonnan vásárolt nyuszik, friss fű, zöldség, ritkán tisztított ételes tálka, ketrec által aktiválódhat. A fertőzés körforgását alapos ketrec higiéniával és fertőtlenítéssel meg kell akadályoznunk. Az oocisztákat (petéket) az edények kifőzésével tudjuk elpusztítani. Ha a betegség folyamatban van, tegyünk a ketrec aljára rácsot, hogy az ürülék, szennyezett széna ne legyen az állat számára elérhető.

Tünetek: A betegség étvágytalansággal, bágyadtsággal, kezdődik majd a hasfal dobszerűen kifeszül, az állat nyugtalanná válik, fájdalmai lesznek és nehéz légzés lép fel. 12-24 óra alatt fejlődik ki és 1-2 napon belül elhulláshoz vezet. Kiváltó ok: A felfúvódás a bélsárpangás következménye, mivel a belekben az erjedő takarmánytól gázok képződnek melyek nem tudnak eltávozni a nyúl béltraktusának különleges működése miatt. A betegséget legtöbbször friss, nedves zöldtakarmányok, gyorsan erjedő, romlott eleség, vagy dugító hatású takarmányok adása okozza. Megelőzés: A zöldet mindig fonnyasztva etessük. A még nem beteg állatokkal is etessünk néhány napig faszénport.

Légzőszervi fertőzések:

A legtöbb nyúl orrüregében megtalálható egy Pasteurella nevű baktérium. Ezek a baktériumok nem okoznak klinikai tüneteket, amíg a nyúl immunrendszere ép. Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amelyek stresszt jelentenek a nyúl számára, károsítva immunrendszerüket és ilyenkor a baktériumok gyors szaporodásnak indulnak. Kialakul a pasteurellosis, a „fertőző nátha” nevű betegség. Először a fertőzés az orrüregekben kezdődik majd átterjed a szemekre és belső szervekre, kialakíthat tüdőgyulladást, tályogokat okoz különösen a fejen és a pofán, és megfertőzi a belső- és középfület, valamint a gerincet is. Klinikai tünete lehet orrfolyás, a szem váladékozása, étvágytalanság, levertség, ferde fejtartás, egyensúlyzavarok, a hátsó láb bénulása és nehezített légzés. A fertőzést ugyan nem lehet megszüntetni, de antibotikumokkal egyes esetekben tudjuk kezelni, ezért azonnal forduljon állatorvosához, ha erre a betegségre gyanakszik.

Idegrendszeri megbetegedés:

Az Encephalitozoon cuniculi egy mikroszkopikus méretű élősködő, amely többféle, például az idegrendszert vagy a vesét érintő betegséget okozhat nyúlban. Az E. cuniculi gyakran okoz hirtelen kialakuló ferde fejtartást. Egyes esetekben a nyúl csak az oldalán tud feküdni, kicsavarodott fejjel. Az E. cuniculi a szem belső struktúráit is károsíthatja, ami a látás romlásához vagy akár vaksághoz is vezethet. Ugyanakkor nem minden E. cuniculi–val fertőzött nyúl beteg. Sok nyúl látszólag egészséges, de ezek megfertőzik velük együtt tartott társaikat. A parazita a vizelettel, vagy anyáról kölykére terjed. A környezetben jó néhány hétig életképes marad, így a sok nyúlnak otthont adó helyeken a jó higiénia ellenére könnyen fennmaradhat a fertőzés. Állatorvosa vizsgálatokkal ki tudja deríteni, hogy az adott nyúl átesett-e a fertőzésen, bélsarából és vizeletéből pedig meg tudja állapítani, hogy üríti-e a kórokozót. Az E. cuniculi más, a nyulakkal együtt tartott fajokat, például tengerimalacokat is érinthet. Bár az E. cuniculi egészséges embereket nem betegít meg, súlyos immunhiány esetén kerülni kell a kórokozóval való találkozást. Az E. cuniculi fertőzés kezelhető, bár a súlyos esetekben nem biztos, hogy az állat reagál a kezelésre. Kérje állatorvosa segítségét, ő tudja meghatározni, hogy milyen további kezelésre (pl. az újonnan bekerülő nyulak rutinszerű kezelésére) esetleg vizsgálatokra van szükség.

Nyulak vérzéses betegsége (Rabbit haemorrhagic disease: RHD)

Egy calicivírus okozza, a lappangási idő csupán 1-3 nap. Maga a vírus rendkívül ellenálló, a környezetben több mint 100 napig is képes túlélni. Az RHD lefolyása annyira gyors, hogy a betegség tünetei szinte észrevétlenek maradnak. Ha mégis tapasztalunk tüneteket, előfordulhat levertség, ájulás, nehezített légzés, görcs, láz, letargia és orrvérzés. Az elhullás általában a láz jelentkezése után 12-36 órával következik be, az elhhulási arány pedig elérheti a 90-100%-ot. A vírus a nyulak közvetlen érintkezésével terjed (háziakban és vadon élőkben egyaránt), de terjesztésében szerepet játszhatnak ragályfogó tárgyak (emberek, ruhanemű, fertőzött ketrecek és alomanyag) és rovar vektorok (bolhák) is.

A mixomatózis a nyulak egy súlyos, gyakran elhullással járó betegsége, amelyet a myxomavírus okoz. Szembetűnő klinikai tünete a duzzadt szemhéj, aminek következménye a szinte teljesen zárt szem, illetve a lokalizált duzzanatok a fejen, arcon, fülön, ajkakon, illetve a végbélnyílás és a nemi szervek környékén. A duzzanatok a fertőződést követően néhány napon belül megjelennek. A súlyos duzzanatok már a megjelenésüket követő napon akkorára nőhetnek, hogy az állat nem lát, az arca eltorzul, így az evés és az ivás is nehezére esik. A betegség szövődményeként gyakran lép fel másodlagos bakteriális fertőzés a légutakban, ami végzetes tüdőgyulladásba mehet át. Bár intenzív ellátással néhány esetben gyógyulást érhetünk el, a mixomatózis elhúzódó és rendkívül kínzó betegség, így általában az eutanázia javasolt. Vadon élő állatok között is lehetnek túlélők, de a súlyos tüneteket mutató állatok általában elhullanak a fertőződéstől számított 12 napon belül. A mixomatózist elsősorban vérszívó rovarok – többnyire bolhák és szúnyogok - terjesztik. Ugyanakkor tudjuk, hogy az együtt tartott nyulak között közvetlen érintkezéssel is terjedhet a vírus. A betegség a házinyúl minden fajtáját érintheti, akár kint, akár bent tartjuk, fennáll a fertőződés kockázata.

Jól jöhet ha tartasz otthon a fontosabb gyógyszerekből...Ha pl ünnepnap van vagy hétvége..Vagy valami miatt nincs nyitva az állatorvos vagy épp késő este van és nincs ügyelet!

Ami a nyuszipatikába szükséges lehet:

- Bio-Lapis (probiutikum)

- Ferdocat (belső élősködők)

- Gimcat/Gimbi (szőróldó)

- Fibreplex

- Meloxidyl (fájdalomcsillapító)

- Espumisan Babby (puffadásgátló)

- Nospa (görcsoldó)

- SH-Rodemectin (kűlsű és belső élősködők ellen)

-Trovet gyógytáp (pótetetéshez)